Jó, hogy másban is ébreszt gondolatokat a Balaton újramentési akciója. Tegnap estére elkészült az adás, melyet megmutattam itthon, ahol kissé csalódást okozott. Ugyanis velem volt végig feleségem is, aki az összevágott riportból nagyon is hiányolta a negatívumokat is.
Hiszen rögzítettünk olyan jeleneteket is, amikor a rendkívül szemtelen és undok hurka-kolbászos majd’ 1 órán át váratott minket a kajával, és mindenki mást kapott végül mint amit rendelt. Pedig nagy dölyffel ecsetelte, hogy 30 éve van a szakmában és az ő bodegája a legmenőbb az egész déli parton (Lellén). Igen, volt jó pár ilyen, meg jó pár olyan szállás, ahová jóérzésű ember be sem teszi a lábát és nem kehet csodálkozni, ha üresen áll. Igen ez is a Balaton, sőt sok ilyen vezet oda, hogy évről évre több a kiábránduló kiránduló. De a jellemző még sem ez, hanem a hihetetlen küzdelem és akarat én pedig nem akartam 2-3 negatív példával átszőni a riportot, sokkal inkább - szokásomtól eltérően – csakis a pozitív dolgokra felhívni a figyelmet és a régmúlton nosztalgiázni kicsit. Remélem ez ad egy lökést és nem hiányzik majd az elégedetlen zsörtölődés… Pedig egyelőre néha ez is az összképhez tartozik… Tudom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mimyke 2009.06.07. 18:41:52
Ennyit szeretem volna.
Ui:. Nagyon jó a müsor csak igy tovább.
emmface 2009.06.10. 14:34:18
spiderpig 2009.06.10. 17:06:38
tituka 2009.06.14. 22:53:20
érdekelne a siófoki olasz tulajdonú "toszkán paradicsom" elérhetősége, nagyon szimpatikus volt a képek alapján.
Köszönettel,
Anita